Élményszínház + Sorsfonó Társulat

Békéscsabán 2001 óta őrizzük a playback színház hagyományát. Akkor a Villanások Mentális Színház hozta el a közös játék ősi erejét, és adtuk tovább: 2004-től a Sorsfonó Műhelybe hívtuk együtt alkotásra közönségünket, barátainkat. 2007-ben a középiskolás kortárssegítő diákok csoportjából megalakult az Élményszínház, majd 2013-ban a felnőttek Sorsfonó Társulata. Az alábbi felvétel a Sorsfonó Társulat és az Élményszínház közös tréningjén készült az "Összhang" előadás előtt:

Kard, pajzs, címer - Életre kelt mesék

Képes összefoglaló Kondorosról

"Senki nem lehet próféta a saját hazájában" - idézett anyám egy mondást panaszkodásomra, amikor sajnálkoztam, hogy engem csak úgy ismernek Kondoroson: "a Magdi lánya", vagy  "a Matyi lánya"...  Akkor húsz éves voltam. Harminc éve elköltöztem szülőfalumból, 200 km-re, majd közelebb. Az biztos, hogy hamarabb felnőttem és önállósodtam. Nem volt kire hivatkoznom, nem ismerte senki az anyám.

Megtanultam kivívni magamat.

Vendégvárónk: Kovács Manyi

Játszók: Hajdú Ági, Pataki Kitti, Varjú Blanka,
Baji Anna, Kolarovszki Tímea, Hocz György

Játékmester: Novák Magdolna 

Az itthonom Békéscsaba, az otthonom Kondoros. Jó újra otthon lenni! A sorokban tudni az anyámat, a fiamat. Apám helyett, a kerti óriás diófa áll, amit akkor ültetett, amikor a családunk született.

Zenész: Piskoltyné Marcsi

Fotós: Komáromi Zoltán

Tegnap este a Sorsfonó Társulattal kivívtuk a playback színház helyét Kondoroson is. Köszönjük a megható történeteket! 
Háziasszonyok: Zsjakné, Kati és Sznida Nóra

10 éves a Teaház - Plakátkiállítás megnyitó playback színházzal

Galéria

Összhangban

Cikk a Csabai Mérlegben Mikóczy Erikától

Támogató:

Összehangolódva

Az OPT utolsó fellépőjeként kerültünk sorra az Élményszínházal közös előadásunkkal: A pillanat és az örökkévalóság. Összegezhettük a három nap történéseit. megörökíthettünk  'elfeledni nem lehet' pillanatokat. Ami még kimaradt, elmaradt, benn maradt, most kibuggyanhatott utoljára a szolnoki találkozón.

Az előadás előtti tréningen Kitti javaslatára arra készültünk, hogy a megjelenő hangulatokat összegyűjtjük, és egyben adjuk vissza. Egyszerre három hangulatban győztünk követni egymást. Csengő helyett a "stopp"-ot használtuk, nehogy beletapsoljanak. Magdi elnevezte Összhangnak.

 

 

Összehangolódva egymással mentünk fel a színpadra. A nézők azonnal összejátszottak velünk: nagyon tetszett a technika, négyszer forgattuk meg a színpadra guruló hangulatokat. Azután még három történettel ajándékoztak meg bennünket. Kaptunk mesét egy örökkévalóságig tartó kutya vásárlási útról, egy pillanatra átélt rémtörténetet és egy örökkévalóságig tartó pillanatot a lécen.

 

Játékmester: Pataki Kitti (Élményszínkáz)

Játszók: Varjú Blanka, Hocz György, Szikora Misi (Sorsfonó Társulat)

Knyihár Ildikó, Tuna Jázmin, Vikor Bence (Élményszínház)

Zenesarokban: Bálint Lili, Samu Klaudia (Élményszínkáz)

Tréningtársak: Hajdú Ági (Sorsfonó Társulat), Hajdú Nóri, Tobai Laci (Élményszínkáz)

Csoportvezetők: Kolarovszki Tímea, Novák Magdolna

Támogató:

 

Mesében élő lélek

Róla, rólam? Nem is tudom, hogy kiről szólt a történet. A mese nyelvét mind beszéljük, értjük, érezzük, amíg a szívünk emlékezik. És mivel ezek oly korai emlékek, zsigerinkben őrizzük a mesékhez fűződő titokzatosságot, hogy az égiérő paszuj elvezet, a szenvedélyes harcainkat a próbatételeken, a vágyainkat, hogy boldogan élünk, míg meg nem halunk. Már akinek, volt kegyelme anyaölben, apai karban mesét hallgatni.

Sándor meséi történetekké formálódtak. A mama hangja, még most is körbeöleli a biztonságot adó ház falát, amit két kezével épített.

A Sárkányölő ereje megsegítette a népművelőt kőművességében, amikor továbbalkotta a mama által kezdetteket. Családfőként épített házat, népművelőként adott történeteket. Akár a Fehérlófia.

Sándor arra biztatott, olvassunk újra mesét, mert felnőtteknek szól az!  És megidézte A három kívánság-ot humoros oldásként.

Úgy mentem haza, hogy esti mesét kívántam olvasni. Reszketegen kalandozni a sűrű sötét rengetegben, csodapalotához vezető ösvényre lelni, okosan büszkeséget adni, megvívni az igazságért, rejtelmesen szépséget őrizni és elnyerni méltó jutalmamat. De leginkább azt élvezem, hogy életem részévé váltak a mesék. Emkékszem, hogyan faltam a könyveket. Szenvedélyemmé lett az Üveghegyen túli kalandozás.  Ma az ötvenen túl és az Üveghegyen innen, családmeséket hallgatok. Mese, mese, mátka, ...  Aki nem hiszi, járjon utána! Vagy még jobb, olvasson újra mesét!  

  



                                                   Játékmester:

Galambosné Varjú Blanka

Játszók:

Hocz György
Kolarovszki Tímea
Knyihár Ildikó
Knyihár Mihály
Kovács Margit
Novák Magdolna
 Szikora Mihály

Zenesarokban:

Piskolty Tiborné

Fényképész: Bágy Petra

Képek az előadásról



Háziasszony: Baji Anna, Hajdu Ágnes

Írta: Novák Magdolna



Országos Playback Találkozó

2015. július 3-5 az idei OPT ideje, Szolnokon.

Bővebben

OPT 2013. Budapest - egy pillanata


Rezümé ITT

Áltemetés

"A magyar népi színjátékok, és dramatikus népszokások legrégibb rétegébe tartoznak azok a játékok, amelyekben egy álhalottat a temetési szertarrtást utánozva - parodizálva - elbúcsúztatnak. A játék rendkívül népszerű, és valamolyen formája az egész magyar nyelvterületen ismeretes volt. A különböző változatok a népi dráma műfajának vizsgálatában kiemelkedő helyet foglalnak el." (Újváry Zoltán: Halottas játékok, temetési paródiák)

Hagyományőrzés, playback színházi játék:

Társulatbővítés