„Írd csak azt, hogy segítő vagyok, abban minden benne van”
2017. szeptember 29., péntek
2017. szeptember 18., hétfő
Blanka 70
A Sorsfonó Társulat Emberközelben playback színházi sorozata meghívott mesélővel utolsó előadása képekben itt
Mikóczy Erika írása
Az este folyamán Galambosné Varjú Blanka elmesélte, hogy élete első 18 évében olyan pokoljárásban volt része, ami hatalmas alap volt ahhoz, hogy egyszer majd, felnőttként jó segítő legyen. A közönség megtudhatta, hogy születésétől kezdve, az akkoriban működő bentlakásos bölcsődétől, édesapja elhurcolásán át a kitaszítottságig mennyi mindent megélt. Elmesélte, milyen volt számára népművelőként a kezdet, milyen volt az az időszak, amikor a békéscsabai családsegítőt vezette, milyen volt segítővé válnia, és hogy hány, de hány próba elé állította és állítja még ma is a sors – a playbackesek pedig igyekeztek mindezt az érzések mentén, sűrítve visszatükrözni, megmutatni.
Blanka elmondta azt is, honnan jön a motiváció, az erő, hogy mindig megújuljon, mindig meglássa az új utakat maga körül, és el is induljon rajtuk.
– A betegségeim mindig átgondolásra késztetnek. 1999-ben úgy nézett ki, hogy mindennek vége… Aztán felálltam, és a segítőim, Szabóné dr. Kállai Klára és dr. Túry Ferenc azt mondták: te akkora tudást elsajátítottál már, hogy az nem maradhat csak a tiéd. A segítségükkel olyan füzetet készítettem, amely a párkapcsolattól a babaváráson át sok mindenről szólt. 2001. május 2-án újból elindultam, úgy fogalmaznék: újraszülettem. Mindaz a pokoljárás és mindaz a Mennyország, amiben részem volt, egy kincsestár lett számomra. Úgy gondolom, főnix madárként váltam segítővé, aki mindig a saját hamvaiból, fájdalmaiból építi fel az újabb és újabb önmagát. Mindezek során megtanultam tisztelni, és ítélkezés nélkül elfogadni a bajban lévő embert. Tudom azt is, hol vannak a határaim, így ha nem tudok segíteni, máshová irányítom a segítséget kérőt – fogalmazott Galambosné Varjú Blanka.
Blanka 70 éves. A családja a hétvégén ünnepelte meg, szerdán este segítők, barátok, kollégák és sok-sok olyan ember köszöntötte a playback színházi előadáson és azután, akiknek az ő útmutatásával sikerült kibogozniuk életük összekuszálódott szálait.
Mikóczy Erika írása
Az este folyamán Galambosné Varjú Blanka elmesélte, hogy élete első 18 évében olyan pokoljárásban volt része, ami hatalmas alap volt ahhoz, hogy egyszer majd, felnőttként jó segítő legyen. A közönség megtudhatta, hogy születésétől kezdve, az akkoriban működő bentlakásos bölcsődétől, édesapja elhurcolásán át a kitaszítottságig mennyi mindent megélt. Elmesélte, milyen volt számára népművelőként a kezdet, milyen volt az az időszak, amikor a békéscsabai családsegítőt vezette, milyen volt segítővé válnia, és hogy hány, de hány próba elé állította és állítja még ma is a sors – a playbackesek pedig igyekeztek mindezt az érzések mentén, sűrítve visszatükrözni, megmutatni.
Blanka elmondta azt is, honnan jön a motiváció, az erő, hogy mindig megújuljon, mindig meglássa az új utakat maga körül, és el is induljon rajtuk.
– A betegségeim mindig átgondolásra késztetnek. 1999-ben úgy nézett ki, hogy mindennek vége… Aztán felálltam, és a segítőim, Szabóné dr. Kállai Klára és dr. Túry Ferenc azt mondták: te akkora tudást elsajátítottál már, hogy az nem maradhat csak a tiéd. A segítségükkel olyan füzetet készítettem, amely a párkapcsolattól a babaváráson át sok mindenről szólt. 2001. május 2-án újból elindultam, úgy fogalmaznék: újraszülettem. Mindaz a pokoljárás és mindaz a Mennyország, amiben részem volt, egy kincsestár lett számomra. Úgy gondolom, főnix madárként váltam segítővé, aki mindig a saját hamvaiból, fájdalmaiból építi fel az újabb és újabb önmagát. Mindezek során megtanultam tisztelni, és ítélkezés nélkül elfogadni a bajban lévő embert. Tudom azt is, hol vannak a határaim, így ha nem tudok segíteni, máshová irányítom a segítséget kérőt – fogalmazott Galambosné Varjú Blanka.
Blanka 70 éves. A családja a hétvégén ünnepelte meg, szerdán este segítők, barátok, kollégák és sok-sok olyan ember köszöntötte a playback színházi előadáson és azután, akiknek az ő útmutatásával sikerült kibogozniuk életük összekuszálódott szálait.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)